Milyen kedvezmények alkalmazhatók a szükséges szolgálati idő meghatározásához?

Az egyik az úgynevezett korcsoport kedvezmény, mely szerint az, aki a megrokkanásakor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati idővel nem rendelkezik, de az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig 30 napnál hosszabb megszakítás nincs, részére a rokkantsági nyugdíj megállapítható. (A 30 napba a keresőképtelenség idejét beszámítani nem lehet.) Az alacsonyabb korcsoportban előírt szolgálati idő megszerzése esetén a szolgálati idő folyamatosságának e korcsoporthoz tartozó legmagasabb életkor betöltésének napja és a megrokkanás időpontja között kell fennállnia.

A rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék összege milyen esetben és hogyan befolyásolja a rokkantsági nyugdíj összegét?

Ha az átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülő rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá, a rokkantsági nyugdíj havi összege nem lehet kevesebb annál az összegnél, mint amely a nyugdíj megállapítása időpontjának hónapjában átmeneti járadék, vagy rendszeres szociális járadék címen megillette, vagy megillette volna.

Milyen tényezők befolyásolják a rokkantsági nyugdíj összegét?

A rokkantsági nyugdíj összege a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresettől, és a százalékos arányban meghatározott mértéktől függ.
A mérték alakulását befolyásolja a megrokkanás időpontjában betöltött életkor, a szolgálati évek száma, és az hogy a kérelmező hányadik csoportba tartozó rokkant.

A 25 évnél hosszabb szolgálati idő és a III. csoportos rokkantság alapján megállapítható nyugdíj mértéke azonos az öregségi nyugdíj mértékével.

Az arányosan elismerhető szolgálati idő miként befolyásolja a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot és a nyugdíj mértékét?

Az arányosítási szabályokat azon biztosítottak esetén kell alkalmazni, akinek a biztosítási jogviszonyuk keretében – kivéve a Munka Törvénykönyvében meghatározott teljes munkaidőnél rövidebb, illetőleg az adott munkakörre irányadó, a jogszabályban meghatározott munkaidőnél rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakat - elért és a nyugdíjjárulék alapot képező keresetük, jövedelmük nem éri el a minimálbér összegét.

Esetükben a rokkantsági teljes, illetve résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges, a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól függően meghatározott szolgálati idő számításánál a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban eltöltött idő teljes tartamát figyelembe kell venni.

A nyugdíj mértékének megállapításakor azonban a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. (Az arányosítást a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori minimálbér arányában kell elvégezni.)
Ha az arányosítás következtében a mérték szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő hossza nem éri el a 10 évet, az életkortól függően meghatározott 10 évhez tartozó mértéket kell csökkenteni annyiszor 2 százalékponttal, ahány év a 10 évből hiányzik.
Az életkortól függően, a 10 évhez meghatározott mértékek a 35. életév betöltését követően bekövetkezett harmadik csoportba tartozó rokkantság esetén:

35-39 éves életkor között 54,0;
40-44 éves életkor között 51.0;
45-49 éves életkor között 46,5;
50-54 éves életkor között 42,0;
55-61 éves életkor között 37,5 százalék.

Annak a rokkantsági nyugdíját, aki korkedvezményre jogosító munkakörben legalább nyolcévi szolgálati időt szerzett, a 8 évhez tartozó százalékos mértéket kell annyiszor két százalékponttal csökkenteni, ahány év a 8 évből hiányzik.

A csökkentést a fentiekben ismertetett mértékek alapulvételével kell meghatározni.

Milyen szabályokat kell alkalmazni a rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset kiszámításánál?

Az átlagszámítási időszak az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napig terjedő időtartam. Ezen időszak kereseteiből kell kiszámítani a havi átlagkeresetet. Ha az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapítását megelőző napig terjedő átlagszámítási időszaknak a fele részére a kérelmezőnek nincs figyelembe vehető keresete, a hiányzó napokra a keresetet az 1988. január 1-je előtti időszakból kell pótolni. Ha az 1988. január 1-jét megelőzően szerzett keresetek alapján sem rendelkezik a nyugdíjigénylő a szükséges jövedelemmel ellátott napok számával, a hiányzó napokra a minimálbért kell számításba venni.

Abban az esetben, ha a nyugdíjra jogosultsághoz szükséges és a figyelembe vehető szolgálati idő is rövidebb az átlagszámítási időszaknál, az átlagkeresetet e rövidebb időszak alatt elért kereset, jövedelem alapján kell megállapítani. Legalább 30 napi kereset hiányában a nyugdíjat annak a minimálbérnek az alapulvételével kell kiszámítani, amely azt a napot megelőző naptári hónapban érvényes, amely naptól a nyugdíjat megállapítják. (Az átlagkereset kiszámítását lásd még „az öregségi nyugdíj összegének kiszámításáról” szóló tájékoztatóban.)

A rokkantsági teljes nyugdíj minimális összege rokkantsági csoportonként eltérő és a nyugdíjemelés szabályai szerint évente emelkedik.

Miként kell a nyugdíj összegét kiszámítani?

A nyugdíj összege a nyugdíjmérték (%) és a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset szorzata.