Gazdaság / Nyugdíj / Özvegyi nyugdíj

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Özvegyi nyugdíj

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója az özvegyi nyugdíjról

A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy két feltételrendszeren nyugszik, vagyis a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülnie kell.
A jogszerzői oldalról előírt feltétel, hogy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen az elhunyt. Nyugdíjjogosultsággal rendelkező személy az is, aki sajátjogú nyugellátásban részesült a halál időpontjában.
Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és (állandó) özvegyi nyugdíj illeti meg.

Kinek a részére állapítható meg az özvegyi nyugdíj?

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

Ki minősül élettársnak?

Élettársak – nemüktől függetlenül – azok, akik házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élnek. (A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685/A. §-a.)
Az élettársi együttélést az élettársak nemétől függetlenül és időbeni korlátozás nélkül kell vizsgálni.

A házastárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg (ideértve azt is, aki a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi, munkaképtelenségi járadékában, illetőleg a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékában részesült).

Az élettárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az élettárs – a házastársra előírt feltételek fennállása esetén – csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban nem részesült.
Ha az élettársak korábban házasságban éltek, amit jogerős bírói ítélet felbontott, a jogosultsághoz kizárólag a házasság felbontását követő együttélési idő vehető figyelembe.
Az együttélés időtartama alatti lakcímet hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia.

Az elvált, illetve a házastársától külön élő igénylő milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Ki tekinthető különélő házastársnak?

Az, aki a házastársától egy évnél hosszabb ideje külön él.
Megállapítható-e az özvegyi nyugdíj öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel kötött házasság esetén?
Igen, de csak abban az esetben, ha a házasságból vagy a korábbi együttélésből gyermek született, vagy a házasság megkötésétől megszakítás nélkül öt éven át együtt éltek.

Milyen összegű az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak az 55 %-a (2007. január 1-jétől 60 %-a), amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.

Ha a jogszerző nem nyugdíjasként halt meg, az özvegyi nyugdíj alapját képező rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat olyan összegben kell megállapítani, mint ami az elhunytat halála időpontjában

  • a III. csoportos rokkantságra tekintettel megillette volna, vagy
  • az I. vagy II. csoportos rokkantságra tekintettel megillette volna, ha az elhunyt I. vagy II. csoportos rokkantsága az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottsága által a halált megelőzően kiadott orvosszakértői véleménnyel igazolt.

Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek az özvegyi nyugdíja a tartásdíj összegénél több nem lehet.

Meddig folyósítható az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint egy évig folyósítható.
Ettől eltérően, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően ki jogosult özvegyi nyugdíjra?

Azon személyek, akik a jogszerző halálakor

  • betöltötték a rájuk irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy
  • rokkantak, vagy
  • házastársuk jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodnak.

Amennyiben a fenti feltételek valamelyike a házastárs (élettárs) halálától számított tíz éven belül következik be, akkor is jár az özvegyi nyugdíj a fentiekben ismertetett jogosultsági feltétel bekövetkezésének időpontjától.
Az elvált, továbbá házastársától külön élő özvegy részére az özvegyi nyugdíj akkor állapítható meg, ha az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a különéléstől számított 10 éven belül bekövetkezik.

Hogyan kell igazolni a gyermek fogyatékosságát vagy tartósan fennálló betegségét?

A gyermek fogyatékosságát a fogyatékossági támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes szakértő bizottságának a szakvéleményével, a tartósan fennálló betegséget pedig a családi pótlékra irányadó szabályok alkalmazásával szakorvosi igazolással kell igazolni.


Következő oldal Következő oldal
© halmaz.hu