Milyen mértékû az özvegyi nyugdíj?

Az (állandó) özvegyi nyugdíj mértéke attól függ, hogy az özvegy sajátjogú (öregségi, rokkantsági stb.) nyugdíjban részesül- e.

• Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy rokkant, de saját jogú nyugellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 55 (2007. január 1-jétõl 60) százaléka annak a nyugdíjnak, amely az elhaltat halála idõpontjában öregségi vagy rokkantsági nyugdíj címén megillette volna.

Ha az özvegy egyidejûleg saját jogú nyugellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élõ, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi nyugdíj mértéke annak az öregségi, rokkantsági (baleseti rokkantsági stb.) nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat halála idõpontjában megillette, vagy megillette volna.

Az 55 (2007. január 1-jétõl 60) százalékos mértékben megállapított (állandó) özvegyi nyugdíj helyett 30 százalékos mértékû (állandó) özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az idõponttól kezdõdõen, amelytõl az özvegy már saját jogú nyugellátásban részesül. A 30 százalékos mértékû (állandó) özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

(Saját jogú nyugellátás alatt az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, valamint a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az elõnyugdíjat, a szolgálati nyugdíjat, az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, továbbá a mezõgazdasági szövetkezeti tagok öregségi, munkaképtelenségi járadékát, illetõleg a mezõgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi járadékát kell érteni.)

Hogyan alakul az özvegyi nyugdíj mértéke, ha a jogszerzõ magánnyugdíjpénztártag volt?

Ha az elhunyt magánnyugdíjpénztártag volt és az egyéni számláján összegyûlt tagdíj összegét átutalták, illetõleg a kedvezményezett özvegy vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett a jogszerzõ egyéni számláján lévõ összegnek az átutalását – a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint - kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, akkor az özvegyi nyugdíj kizárólag a társadalombiztosítási szabályok szerint kerül megállapításra.

Ha a tagdíj nem került átutalásra a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az elhunyt jogszerzõ saját jogú nyugellátása a társadalombiztosítási jogszabályok szerint megállapított összeg 75 százaléka. Ideiglenes özvegyi nyugdíjként ennek 55 (2007. január 1-jétõl 60) százaléka, (állandó) özvegyi nyugdíjként 30 százaléka jár a jogosultnak.

A magánnyugdíjpénztári tag halála esetén a hozzátartozói nyugdíj megállapításakor a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépés hol és hogyan kezdeményezhetõ illetve meddig igazolható?

A hozzátartozó, mint kedvezményezett, a jogszerzõ egyéni számláján lévõ összeg reá esõ részét a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutaltathatja. Az átutalást a magánnyugdíjpénztárnál írásban kell kezdeményezni. A jogszerzõ egyéni számláján lévõ összeg átutalásának kezdeményezését legkésõbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsõfokú határozattal szembeni fellebbezési határidõ lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak.

Mikor szûnik meg az özvegyi nyugdíjra való jogosultság?

Az özvegyi nyugdíj megszûnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése elõtt házasságot köt.
A rokkantság címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szûnik meg, ha az özvegy már nem rokkant.
Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szûnik meg, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.

Milyen feltételek mellett éled fel az özvegyi nyugdíj?

Az özvegyi nyugdíj akkor éled fel, ha az nem házasságkötés címén szûnt meg és az arra jogosító feltételek valamelyike:

• a házastárs 1993. március 1-je elõtt bekövetkezett halála esetén 1993. március 1-jétõl számított tíz éven belül,
• a házastárs 1993. február 28-át követõen bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszûnését követõ tíz éven belül bekövetkezik.

Az elsõ esetben nem haladhatja meg a feléledési idõ az özvegyi nyugdíj megállapítása idõpontjában irányadó tizenöt évet. A feléledés esetén a jogosultat az özvegyi nyugdíj megszûnését követõ emelések, kiegészítések is megilletik.

Az 1997. január 1-je elõtti idõponttól megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor éledhet fel, ha a férfi a 60., nõ az 55. életévét eléri.

A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultság a házasság megszûnése után akkor éled fel, ha az igénylõ a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelõzõen hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel és az igénylõt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

Milyen esetben és hogyan kell az özvegyi nyugdíjat megosztani?

Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlõ arányban meg kell osztani.

Hol és hogyan kell az özvegyi nyugdíj megállapítását kérvényezni?

Az özvegyi nyugdíj iránti igényt - ha a jogszerzõ nem nyugdíjasként hunyt el - az igénylõ lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál illetve ezek kihelyezett szakegységeinél, kirendeltségeinél, vasutas dolgozók esetén a szolgálati fõnökségnél kell elõterjeszteni. Ha a jogszerzõ már nyugellátásban részesült, az özvegyi nyugdíj iránti kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani. A vasutak által megállapított, nyugellátásban részesülõ személy halála esetén az özvegy a lakóhely szerint illetékes nyilvántartási állomáson, illetõleg a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóságnál, avagy a GYSEV Rt-nél érvényesítheti igényét.

2005. november 1-jétõl fokozatosan lehetõség nyílik a nyugdíjigény elektronikus úton történõ elõterjesztésére is. Az errõl szóló részletes szabályokat illetõleg az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Az özvegyi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet, az erre a célra rendszeresített ONYF 3515-275, nyugdíjasként elhunyt jogszerzõ esetén a KET-3300-376/1. vagy a KET-3300-279/1. jelû nyomtatványon kell elõterjeszteni.
Mellékelni kell a:

• házassági anyakönyvi kivonatot,
• halotti anyakönyvi kivonatot,
• élettársak együttélésérõl szóló hatósági bizonyítványt,
• elvált vagy különélõ házastárs tartásdíj megállapító bírósági ítéletét vagy a tartásdíj fizetését igazoló okmányokat.

A fentieken túl, ha a jogszerzõ nem nyugdíjasként hunyt el, az elhalt szolgálati idejére vonatkozó iratokat (pl. igazolásokat, munkakönyvet, katonakönyvet, stb.)

Jogszabályok:

• 1997. évi LXXXI. törvény 45-53. §,
• 168/1997.(X. 6.) Kormányrendelet 60-63/B. §,
• 1997. évi LXXXII. törvény 29. § (1)-(2) bekezdése (Mpt.)

2006. február 20.

Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság