Mi minõsül közcélú, közérdekû munkának?

Közérdekû, illetve közcélú munkának minõsül különösen az életmentés, baleset, illetõleg katasztrófa elhárítása, a véradás, valamint az állami szervek, önkormányzatok, munkáltatók által kezdeményezett, illetve irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. Ha az ilyen tevékenységet folytató sérült nem áll biztosításra kötelezett jogviszonyban, csak baleseti egészségügyi ellátásra jogosult.

Mi a foglalkozási betegség?

Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.

A foglalkozási betegségek esetében nem sérülésrõl van szó, hanem betegségrõl, ami egy hosszabb egészségkárosító folyamat eredménye. A foglalkozásnak olyan különös veszélye áll fenn, amely az egészségvédõ intézkedések, a munkavédelmi szabályok betartása ellenére huzamosabb idõn keresztül hat és károsítja az emberi szervezetet.
A foglalkozási betegség fellépésének, fennállásának és mértékének megállapítása orvosi feladat. Károsító hatás sok munkakörben érheti a dolgozót és emiatt betegség is elõfordulhat, azonban baleseti ellátásra csak azok a foglalkozási betegségek adnak alapot, amelyek a foglalkozási betegségek jegyzékében szerepelnek.

A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek körét a Kormány rendeletben állapítja meg. {217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 1. számú melléklete.}

A jegyzék 35 foglalkozási betegséget sorol fel, munkakörök és munkahelyek megjelölésével.
A foglalkozási betegségben megbetegedett ugyanolyan baleseti ellátásra jogosult, mint az üzemi baleseti sérült.

Melyek a baleseti ellátásként igénybe vehetõ ellátások?

Baleseti egészségügyi szolgáltatásként a határozattal elismert üzemi balesetbõl vagy foglalkozási betegségbõl eredõ egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához 100 százalékos mértékû támogatás jár.

Baleseti táppénz annak jár, aki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében válik keresõképtelenné.
Üzemi balesetbõl, foglalkozási betegségbõl eredõen keresõképtelen az, aki a gyógykezelést igénylõ állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.

Baleseti járadékra az jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. (Lásd 011. számú tájékoztató.)

Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a munkaképességét 67 százalékban túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség, továbbá aki munkaképességét ötven százalékban szilikózis vagy azbesztózis következtében vesztette el, és rendszeresen nem dolgozik vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás elõtti kereseténél. (Lásd 012 számú tájékoztató)

Baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor jár, ha a sérült üzemi baleset következtében elhalálozott.
A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóját baleseti nyugellátás illeti meg akkor is, ha a nyugdíjas nem üzemi baleset következtében hunyt el.
A baleseti sérült hozzátartozóit, baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt meg, de vélelmezhetõ, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult.
A baleseti hozzátartozói nyugellátást az „általános” rendelkezések szerint kell elbírálni.

Hol és hogyan kell igényelni a baleseti nyugellátásokat, és a baleseti járadékot?

A baleseti járadékot és a baleseti rokkantsági nyugdíjat írásban, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell igényelni az igénylõ lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál (annak kihelyezett szakegységénél, valamint kirendeltségénél), vasutas dolgozók esetén a szolgálati fõnökségnél.

A baleseti hozzátartozói ellátásokat, ha a jogszerzõ nem nyugdíjasként hunyt el, az igénylõ lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál (annak kihelyezett szakegységénél, kirendeltségénél), vasutas dolgozók esetén a szolgálati fõnökségnél kell igényelni.
Ha a jogszerzõ már nyugellátásban részesült a kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani. A vasutak által megállapított nyugellátásban részesülõ személy halála esetén a lakóhely szerint illetékes nyilvántartási állomáson, illetõleg a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóságnál vagy a GYSEV Rt-nél kell igényelni.

2005. november 1-jétõl fokozatosan lehetõség nyílik a nyugdíjigény elektronikus úton történõ elõterjesztésére is. Az errõl szóló részletes szabályokat illetõleg az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Mely szerv bocsát ki határozatot az üzemi balesetrõl, foglalkozási betegségrõl?

A bejelentett üzemi baleset, foglalkozási betegség tényét a táppénz folyósítására illetékes szervnek határozattal kell elbírálni. A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés (foglalkozási betegség) pontos leírását is.
Halált okozó üzemi balestrõl, foglalkozási betegségrõl az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár hoz határozatot.
A határozat egy példányát a biztosítottnak is át kell adni. A határozat azért szükséges, mert ennek alapján lehet az egészségügyi természetbeni és pénzbeli ellátásokat ideértve a baleseti járadékot, baleseti rokkantsági nyugdíjat és a baleseti hozzátartozói nyugdíjakat igényelni.

Mi alapozza meg a határozat meghozatalát?

A munkáltató által kiállított „Munkabaleseti jegyzõkönyv” vagy „Üzemi baleseti jegyzõkönyv”, illetve foglalkozási betegség esetén a külön jogszabály szerint kiállított értesítés.

Jogszabályok:

• 1997. évi LXXX. törvény 15. § (1) bekezdés és a (2) bekezdés d, e pontja
• 1997. évi LXXXIII. törvény 51-57. §
• 217/1997.(XII. 1) Korm. rendelet 32. és 43. §
• 1997. évi LXXXI. törvény 60-61. §

2006. 02. 24.