Kinek jár a ruhapénz?

A ruhapénzként ismert ruházati költségtérítés alanyi jogon kizárólag a köztisztviselőket illeti meg, a Munka Törvénykönyve, illetve a közalkalmazotti törvény általános szabályai szerint nem jár.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/G. §-a szerint a köztisztviselő naptári évenként az illetményalap 200 százalékának megfelelő ruházati költségtérítésre jogosult. Abban az esetben azonban, ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a köztisztviselőnek munkaruhát köteles biztosítani, és ruházati költségtérítésként csak a munkaruha ellenértékével csökkentett összeget adja dolgozójának.

A közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladó szünetelése esetén, vagy ha a közszolgálati jogviszony év közben keletkezik, illetve szűnik meg, a ruházati költségtérítés időarányos része jár.
A közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a felvett ruházati költségtérítés időarányos részét vissza kell téríteni, kivéve, ha a köztisztviselő végkielégítésre jogosult, továbbá ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő nyugdíjazása vagy halála miatt szűnik meg.

Az szja-tv. 1. számú mellékletének 5.5. pontja értelmében a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a magánszemélyt megillető ruházati költségtérítés � legfeljebb a törvényben előírt kötelező mértékig � adómentes bevételnek minősül, tehát ezzel összefüggésben a magánszemélynek sem törvény által előírt fizetési, sem elszámolási kötelezettsége nincs, ugyanakkor a Ktv. 49/G. § (5) bekezdése lehetőséget biztosít az intézmény vezetőjének a költségtérítés fizetésének és elszámolásának szabályozására.

Számla kell

Ez a gyakorlatban általában azt jelenti, hogy a munkáltatók a költségtérítés összegét elérő vagy azt meghaladó összegű, felsőruházat vásárlásáról szóló, és az intézmény nevére kiállított bizonylatot kérnek a munkavállalóiktól. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a számviteli törvénynek a bizonylatolással kapcsolatos előírásait, tehát a ruházati költségtérítés kifizetéséről valamilyen bizonylattal (például kiadási pénztárbizonylat) a juttatónak rendelkeznie kell. Az adómentes költségtérítés után a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek nem keletkezik társadalombiztosítással összefüggő közteher-fizetési kötelezettsége sem.

Kollektív szerződéssel

A Munka Törvénykönyve, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó dolgozók tehát ruházati költségtérítésre nem jogosultak, a szabályozás azonban nem feledkezik meg teljesen ezen munkavállalók ruházatának védelméről. Mind az Mt., mind a Kjt. úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles munkaruhát, illetve formaruhát biztosítani a dolgozó számára, amennyiben a munka a ruha nagyfokú szennyeződésével jár, illetve a munka jellege azt megkívánja. Közalkalmazottak esetében a munka- és formaruha-juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

Forrás: Modern Titkárnő