Gazdaság / Belföld / Becsengettek

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Becsengettek

Mint már oly sokszor az előző években, most is részt vettünk a Közgazdász vándorgyűlésen.

A konferencia témája nagyon is időszerű volt: "Felzárkózásunk a kibővült Európában".

Bíztunk benne, hogy a közgazdász társadalom - e rangos rendezvény hagyományaihoz híven - keresni fogja a jó és előre mutató válaszokat, azokra a kihívásokra, amelyekkel a magyar gazdaságnak jelenleg szembesülnie kell.

Tény és való, hogy a gazdasági mutatók - összehasonlítva a többi, velünk együtt csatlakozó ország eredményeivel, - nem azt sugallják, hogy elégedetten hátradőlhetünk a karosszékben, élvezve a jól végzett munka és a siker örömét.

Tudunk-e fenntartható növekedést produkálni? Melyek azok a gazdasági erők, amelyek képesek erre? Multik, illetve kis - és középvállalkozások. Megteremthető-e az a szimbiózis, amely e két - oly sok mindenben különböző - gazdasági potenciált képviselő csoport tevékenységét, azonos irányba ható erővonalakhoz tudja igazítani?

Tudunk-e olyan adórendszert összehozni, amely ösztönzi a beruházásokat, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a bevételekből, kisebb elvonások mellett, minél több maradjon a nettó bérekre? Hiszen a keresletet a jövedelmek nagyban befolyásolhatják. Meg tudja-e oldani valaha egy jó adózási rendszer az igazságos közteher viselést úgy, hogy az emberek elsősorban önként, egymásért és ne kényszerítő intézkedések hatására fizessék meg az adót?

Megtudjuk-e végre valósítani a kicsiny, de annál hatékonyabb államapparátust? Legyen az állam olyan dolgok megrendelője (és így növekedést generáló), amelyek a fejlődés irányába hatnak.

Kell-e és milyen mértékben ellenőrzés alá vonni, annak a végrehajtó hatalomnak a munkáját, amelynek a választók bizalmat szavaztak? Lehet-e olyan fékrendszert állítani a parlamenti szavazógépezetbe, amely megakadályozza, hogy kormányzati cikluson túlmutató, a társadalom számára kedvezőtlen döntések szülessenek?

Fel tudjuk-e úgy használni az Európai Unióból érkező többletforrásokat, hogy azok ne a feneketlen kútba essenek, hanem építőköveivé váljanak a további gazdasági fejlődésnek?

Ki tud-e alakulni egy konszenzus a legfontosabb célkitűzéseket illetően, amely mögé a társadalom egésze támogatólag oda tud állni? Bár voltak kivételes esetek is, de azért összességében érezni lehetett, hogy az előadók többsége mélyen átérzi ennek felelősségét.

A konstruktív viták mindig előbbre vitték a világot. Azoknak, akik vezető szerepet vállalnak, le kell tudniuk vonni a tanulságot. A hit, hogy képesek vagyunk sokkal jobb eredményekre is, bátorítást nyújthat mindenki számára.

Halm Tamás, a Közgazdasági Társaság főtitkára a szünetek végén csengettyűszóval invitálta a résztvevőket, hogy foglalják el helyeiket. Ez a csengettyűszó talán az egész országnak szólt. A szemben álló felek ne farkasszemet nézzenek egymással, hanem beszéljék meg dolgaikat annak érdekében, hogy a nyer-nyer pozíciót megtalálják.

Jó érzés volt együtt lenni erdélyi barátainkkal.

Szerző: Lenkei József
Forrás: kozgazdasz.cegiranytu.hu

© halmaz.hu