Gazdaság / Nyugdíj / Szülői nyugdíj

Linkajánló

Szülői nyugdíj

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója a szülői nyugdíjról

A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy két feltételrendszeren nyugszik. Vagyis a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerzői és a kérelmezői oldalról is teljesülnie kell.
A jogszerzői oldalról előírt feltétel az, hogy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen az elhalt. Nyugdíjjogosultsággal rendelkező személy az is, aki sajátjogú nyugellátásban részesült a halál időpontjában.

Ki lehet jogosult szülői nyugdíjra?

Szülői nyugdíjra a szülő, nagyszülő jogosult - az egyéb feltételek fennállása esetén -, ha

  • a szülő, nagyszülő a gyermekének, unokájának halálakor rokkant volt, vagy a 65. életévét betöltötte, és
  • a szülőt, nagyszülőt a gyermeke, unokája a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

Annak a szülőnek is megállapítható a szülői nyugdíj, aki gyermeke halálakor ugyan nem volt rokkant, de az elhalálozástól számított tíz éven belül megrokkan és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

A nevelőszülő esetén további feltétel, hogy csak az lehet jogosult szülői nyugdíjra, aki a nevelt gyermeket legalább 10 éven át eltartotta.

Nyugdíjas szülő milyen esetben minősül túlnyomó részben eltartottnak?

Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek a nyugellátása, a gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

Meddig jár a szülői nyugdíj?

A szülői nyugdíj legkorábban a jogszerző halála napjától a rokkantság tartamára jár. (A 65. életévét betöltött szülőt orvosi vizsgálat nélkül is rokkantnak kell tekinteni.) Nem szűnik meg a szülői nyugdíjra való jogosultság, ha a szülői nyugdíjra jogosult személy saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

Milyen mértékű a szülői nyugdíj?

Ha a szülő nem rendelkezik saját jogú nyugellátással, akkor annak a nyugdíjnak az 55 (2007. január 1-jétől 60) százaléka, ami az elhunytat a halál időpontjában megillette vagy megillette volna.
Ha a jogosult saját jogú nyugellátásban részesül, akkor a szülői nyugdíj mértéke 30 százalék.

Több jogosult esetén hogyan alakul a szülői nyugdíj?

Abban az esetben, ha a szülői nyugdíjra többen is jogosultak, azt közöttük egyenlő arányban meg kell osztani.

Hol és hogyan kell igényelni a szülői nyugdíjat?

A szülői nyugdíj iránti igényt - ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el - az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál, illetve ezek kihelyezett szakegységeinél, kirendeltségeinél, vasutas dolgozók esetén a szolgálati főnökségnél kell előterjeszteni.

Ha a jogszerző már nyugellátásban részesült, a szülői nyugdíj iránti kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani. A vasutak által megállapított nyugellátásban részesülő személy halála esetén a lakóhely szerint illetékes nyilvántartási állomáson, a MÁV ZRt. Nyugdíj Igazgatóságnál, illetve a GYSEV Rt-nél érvényesíthető az igény.

A szülői nyugdíjat írásban, az erre a célra rendszeresített ONYF.3515-276/A, nyugdíjasként elhunyt jogszerző esetében az ONYF. 3515-228/1 jelű formanyomtatványon kell igényelni.

A kérelemhez az alábbi iratokat kell mellékelni:

  • halotti anyakönyvi kivonat,
  • szülőre vonatkozó házassági, vagy
  • születési anyakönyvi kivonat.

2005. november 1-jétől fokozatosan lehetőség nyílik a nyugdíjigény elektronikus úton történő előterjesztésére is. Az erről szóló részletes szabályokat illetőleg az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Nem nyugdíjas jogszerző esetén a szolgálati időre vonatkozó igazolásokat is csatolni kell.

Befolyásolja-e a magánnyugdíjpénztári tagság a szülői nyugdíj összegét?

A magánnyugdíjpénztári tagság minden esetben befolyásolja a szülői nyugdíj alapját képező saját jogú nyugellátást, azaz az elhunyt jogszerző nyugdíjának mértékét. A nyugdíjmérték attól függően változik, hogy a magánnyugdíjpénztári egyéni számlán összegyűlt tagdíj összegét átutalták-e, illetőleg a kedvezményezett hozzátartozó vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek az átutalását – a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint – kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

Ha az átutalást a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint kezdeményezték, a nyugdíj összegének kiszámítása a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés teljes figyelmen kívül hagyásával, az általános társadalombiztosítási szabályoknak megfelelően történik.

Az előbbiek szerint kiszámított nyugdíjnak azonban csak a 75 %-a állapítható meg az elhunyt saját jogú nyugellátásaként, ha a tagdíjátutalás elmarad. Ez esetben ennek a 75 %-os mértékű nyugdíjnak a 30, vagy 55 %-a (2007. január 1-jétől 60%-a) lesz a szülői nyugdíj összege, attól függően, hogy a szülő sajátjogú nyugellátásban részesül-e.

A magánnyugdíjpénztári tag halála esetén a hozzátartozói nyugdíj megállapításakor a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés hol és hogyan kezdeményezhető, illetve meddig igazolható?

A hozzátartozó, mint kedvezményezett, a jogszerző egyéni számláján lévő összeg reá eső részét a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutaltathatja. Az átutalást a magánnyugdíjpénztárnál írásban kell kezdeményezni.

A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak.

Jogszabályok:

  • 1997. évi LXXXI. törvény 58. § - 59. §,
  • 168/1997.(X 6.) Kormányrendelet 65. §,
  • 1997. évi LXXXII. törvény 29. § (1)-(2) bekezdése (Mpt.)

2006. február 20.

Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

© halmaz.hu