Gazdaság / Nyugdíj / Rokkantsági járadék

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Rokkantsági járadék

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója a rokkantsági járadékról

A rokkantsági járadék 1988. január 1-jétől került bevezetésre abból a célból, hogy a fiatalon teljesen munkaképtelenné vált személyek megélhetéséhez támogatást nyújtson.

A rokkantsági járadék nem nyugdíjbiztosítási ellátás függetlenül attól, hogy annak megállapítása és folyósítása a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladatkörébe tartozik.

Ki jogosult rokkantsági járadékra?

Az, aki az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának szakvéleménye szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált (munkaképesség-csökkenésének mértéke 100 százalékos) és részére nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg.

Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
Nem állapítható meg rokkantsági járadék annak, aki térítés nélkül van intézményben elhelyezve.

Mikortól állapítható meg az ellátás?

A rokkantsági járadékot az előbb említett feltételek fennállása esetén az igénybejelentést megelőző 6. hónap első napjától, legkorábban azonban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte.

Szükséges- e szolgálati idő a járadékra való jogosultsághoz?

A rokkantsági járadék megállapításának nem feltétele, hogy az igénylő szolgálati időt szerezzen.

Mennyi a rokkantsági járadék összege?

A rokkantsági járadék összege meghatározott (fix összegű), amely a nyugdíjszerű szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelkedik.

Mikor szűnik meg a járadékra jogosultság?

Akkor, ha

  • a jogosult részére nyugellátást, baleseti nyugellátást állapítanak meg, vagy
  • ha az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának szakvéleménye szerint a járadékos munkaképesség-csökkenése a 100 százalékot már nem éri el, vagy
  • ha a jogosultat térítés nélkül intézetben helyezik el.

Ki terjesztheti elő az igényt és hol?

A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő vagy törvényes képviselője terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon, annak kihelyezett szakegységén, illetőleg kirendeltségén.

2005. november 1-jétől fokozatosan lehetőség nyílik az igény elektronikus úton történő előterjesztésére is. Az erről szóló részletes szabályokat illetőleg az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Az igénybejelentéskor az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-319/A. jelű forma-nyomtatványt kell kitölteni, aláírni, és a következő okmányokat kell csatolni:

  • születési anyakönyvi kivonat,
  • gondnokolt esetében a gondnoki kirendelésről szóló határozat.

A rokkantsági járadékot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozata alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

Milyen kedvezmények illetik meg a rokkantsági járadékban részesülő személyt?

  • jogosult a nyugdíjasok részére biztosított utazási kedvezményre,
  • a magánszemélyek jövedelemadója szempontjából a rokkantsági járadék adómentes.

Jogszabályok:

  • 83/1987.(XII.27.) MT rendelet.

2006. 02. 28.

Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

© halmaz.hu