Az arányosan elismerhető szolgálati idő miként befolyásolja az öregségi nyugdíjra való jogosultságot és a nyugdíj mértékét?

Az arányosítási szabályokat azon biztosítottak esetén kell alkalmazni, akiknek a biztosítási jogviszonyuk keretében – kivéve a Munka Törvénykönyvében meghatározott teljes munkaidőnél rövidebb, illetőleg az adott munkakörre irányadó, a jogszabályban meghatározott munkaidőnél rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék alapot képező keresetük, jövedelmük nem éri el a minimálbér összegét.

Esetükben az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges 20 év, illetve az öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges 15 év szolgálati idő számításához a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban eltöltött idő teljes tartamát figyelembe kell venni.
A nyugdíj mértékének megállapításakor azonban a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. (Az arányosítást a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori minimálbér arányában kell elvégezni.)

(Példa: 1980. július 15-2003. október 31. közötti időszakban 14 év és 335 nap szolgálati időt szerzett a biztosított. 2003. november 1-től 2003 november 30-ig újabb biztosítási jogviszonyt létesít, melynek keretében a minimálbér fele összegének megfelelő bérrel foglalkoztatják.

A jogosultság elbírálásánál az alábbiak szerint alakul a szolgálati idő:
1980. 07. 15.- 2003. 10. 31-ig 14 év és 335 nap
2003. 11. 01.- 2003. 11. 30-ig 30 nap
összesen: 14 év és 365 nap = 15 év.

A nyugdíj mértéke szempontjából azonban a 2003. 11. 01-11. 30-ig terjedő időszaknak csak a fele vehető figyelembe a minimálbér fele összegének megfelelő munkabér következtében, vagyis a 30 nappal szemben csak 15 nap kerül elismerésre.
1980. 07. 15.- 2003. 10. 31-ig 14 év és 335 nap
2003. 11. 01.- 2003. 11. 30-ig 15 nap
összesen: 14 év és 350 nap, azaz 14 év.

A 14 évhez tartozó mérték 41% a 15 évhez tartozó 43%-kal szemben.)

Ha az arányos szolgálati idő számítás következtében a szolgálati idő hossza nem éri el a 10 évet, öregségi nyugdíj esetén a havi átlagkeresetnek a 10 évhez tartozó 33 százalékos mértékét annyiszor két százalékponttal kell csökkenteni, ahány év a 10 évből hiányzik
(Példa: Ha az arányosítás következtében az elismerhető szolgálati idő hossza 8 év, a nyugdíj mértéke – kétszer 2 százalékponttal, azaz 4 százalékponttal csökken, és így – 29 százalék lesz.)

A rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék összege milyen esetben és hogyan befolyásolja az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj összegét?

Ha az átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülő személy öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, az öregségi rész- vagy teljes nyugdíjának havi összege nem lehet kevesebb annál az összegnél, mint amely a nyugdíj megállapítása időpontjának hónapjában átmeneti járadék, vagy rendszeres szociális járadék címen megillette, vagy megillette volna a nyugdíjigénylőt.

Hol lehet az öregségi nyugdíjigényt előterjeszteni?

Az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon, illetve annak kihelyezett szakegységén, kirendeltségén nyújtható be a nyugdíj megállapítása iránti kérelem az ONYF. 3515-270 jelű nyomtatványon. Amennyiben az igény előterjesztését szolgálati idő elismerési kérelem előzte meg, a nyomtatvány száma ONYF. 3515-272/B. (Részletes szabályokat lásd a „nyugellátási igény érvényesítéséről” szóló Tájékoztatóban.)

2005. november 1-jétől fokozatosan lehetőség nyílik a nyugdíjigény elektronikus úton történő előterjesztésére is. Az erről szóló részletes szabályokat, illetőleg az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Milyen okmányokat kell csatolni a kérelem benyújtásakor?

A nyugdíjigény benyújtásakor csatolni szükséges a szolgálati idők igazolására alkalmas okiratokat:
* munkakönyv,
* ipari tanuló munkakönyv vagy szakmunkás bizonyítvány,
* katonakönyv,
* egyetemi, főiskolai leckekönyv (nappali tagozaton folytatott tanulmányok esetén),
* munkanélküli járadék, ápolási díj stb. folyósításáról rendelkező határozat,
* munkaviszony igazolások stb.

Hogyan alakul az öregségi nyugdíj összege, ha a nyugdíjigénylő magánnyugdíjpénztár tagja?

A 2013. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíj alacsonyabb összegben jár, ha a nyugdíjigénylő magánnyugdíjpénztár tagjaként tagdíjat fizetett, tehát nem kizárólag nyugdíjjárulék fizetésére volt kötelezett, és nem kéri a tagdíj összegének a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalását. Ebben az esetben a 2013. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint kiszámított öregségi nyugdíjának 75 százalékát lehet részére öregségi nyugdíjként megállapítani.

Kik léphetnek vissza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe?

2012. december 31-éig mindazon öregségi nyugdíjjogosultságot szerző pénztártag számára biztosított a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés lehetősége, akik részére a – magánnyugdíjpénztár tájékoztatása szerint – megállapítható magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatás várható összege nem éri el az őket tagként megillető (azaz 75 %-os mértékű) társadalombiztosítási nyugellátás havi összegének 25%-át és 120 hónapot meg nem haladó, különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított pénztártagsági jogviszonnyal rendelkeznek. A visszalépés a nyugdíjigény benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat kézhezvételét követő legfeljebb 30 napon belül kezdeményezhető.

2009. január 1-jétől történő változások.

2009. január 1-jétől az öregségi nyugdíjkorhatár egységesen a 62. életév. Ettől az időponttól kezdődően a férfiakra és a nőkre azonos szabályok vonatkoznak az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság tekintetében, vagyis az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárhoz képest három évvel korábban, azaz 59. életév betöltésétől állapítható meg legkorábban az előrehozott öregségi nyugdíj, ha a kérelmező legalább 40 év szolgálati időt szerzett.
A 40 év szolgálati idő hiányában csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj annak állapítható meg, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett.

Jogszabályok: 1997. évi LXXXI. törvény 7. §, 18. §

2006. február 17.