Gazdaság / Nyugdíj / Nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások melletti keresőtevékenység

Linkajánló

Nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások melletti keresőtevékenység

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója a munkavégzés, keresőtevékenység mellett fennálló nyugellátásra, nyugdíjszerű szociális ellátásokra való jogosultságról

Sokszor merül fel kérdésként, hogy a nyugdíjas munkavégzése, keresőtevékenysége miként befolyásolja a nyugellátásra való jogosultságot. Az öregségi nyugdíjra, vagy azzal egy tekintet alá eső nyugellátásra (korkedvezményes, bányász, előrehozott stb.), valamint a hozzátartozói ellátásra és a rokkantsági járadékra való jogosultságot nem befolyásolja a munkavégzés, a keresőtevékenység. Ettől eltérően alakul azonban azok helyzete, akik munkaképesség-csökkenésen alapuló saját jogú ellátásban részesülnek.

Melyek ezek az ellátások?

  • rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj,
  • rendszeres szociális járadék,
  • átmeneti járadék.

A rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását a keresőtevékenység miatt akkor kell megszüntetni, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik és keresete 4 hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.

Nem dolgozik rendszeresen az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanást követően tovább csökken. (Ebben az esetben a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas keresetének összegét nem kell vizsgálni.)

Lényegesen kevesebb a kereset, ha a keresetek közötti különbség legalább 20%.

Az átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülő személyek a fentiekben ismertetett, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathatnak keresőtevékenységet.

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése után kereseti, vagy munkaidő korlátozás a nyugdíjra való jogosultságot már nem befolyásolja.

Fontos tudni, hogy 1996. február 29. után – a nyugdíjas külön kérelmére 1996. december 31-e után – a nyugdíjas (öregségi, rokkantsági) munkavállalók béréből egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék nem vonható, így táppénzre sem jogosultak, és újabb szolgálati időt sem szerezhetnek. (2000. január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni, ha nyugellátásának folyósítása szünetel.)

Más a helyzet a rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülők esetén, mivel ez a személyi kör nem minősül nyugdíjasnak. Ebből következően keresetükből, jövedelmükből az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot le kell vonni.
A járadék folyósítása mellett végzett keresőtevékenységük alapján szolgálati idejük nő, illetve a nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításánál e jövedelem figyelembe vehető lesz.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2002-ben hozott kedvező módosítása következtében a jövedelemadót csak a kereset után kell megfizetni, nem pedig a nyugellátással összevontan.

Jogszabályok:

  • 1997. évi LXXXI. törvény 30. §
  • 168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet 24. §

2006. 02. 28.

Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

© halmaz.hu