Gazdaság / Nyugdíj / Árvaellátás

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Iskolai tanulmányok folytatása alatt a nyári szünidőre jár-e az árvaellátás?

Igen, egészen a tanulmányok befejezéséig.

Érinti-e az árvaellátásra jogosultságot a középiskolai tanulói jogviszony szünetelése, illetőleg felsőfokú tanulmányok folytatása alatt az évhalasztás?

Az árvaellátásra jogosultságot nem érinti, ha a középiskolai tanulmányokat folytató tanulói jogviszonya, illetőleg a felsőoktatási intézmény hallgatójának hallgatói jogviszonya a gyermek betegsége, szülése miatt szünetel. Ha az egyetemi, főiskolai hallgató részére félév-, vagy évhalasztást engedélyeznek, az oktatási intézmény igazolása irányadó abból a szempontból, hogy tanulmányokat folytatónak minősül- e, vagy sem. Ha tanulmányokat folytatónak kell tekinteni, az árvaellátást folyósítani kell a halasztás időtartamára is.

Hogyan kell igazolni a tanulmányok folytatását?

A tanulmányok folytatását az iskola által kiállított igazolással kell bizonyítani a tanulmányok megkezdésétől számított három hónapon belül. (Középiskolai tanulmányokat évente, felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányokat félévente kell igazolni a folyósító szerv felé.)

Milyen mértékű az árvaellátás?

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette, vagy megillette volna.

Ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el az árvaellátás annak a nyugdíjnak a 30 %-a, amely az elhaltat öregségi vagy III. csoportú rokkantsági nyugdíj címén megillette volna a halál időpontjában. Ha az elhunyt I. vagy II. csoportos rokkantsága az OOSZI orvosi bizottsága által a halált megelőzően kiadott orvosszakértői véleménnyel igazolt, az árvaellátás az ennek megfelelően megállapított rokkantsági nyugdíjnak a 30%-a.

Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője rokkant.

Befolyásolja-e a magánnyugdíjpénztári tagság az árvaellátás összegét?

A magánnyugdíjpénztári tagság minden esetben befolyásolja az árvaellátás alapját képező saját jogú nyugellátást, azaz az elhunyt jogszerző nyugdíjának mértékét és ezáltal az árvaellátás összegét is.
A nyugdíjmérték attól függően változik, hogy a magánnyugdíjpénztári egyéni számlán összegyűlt tagdíj összegét – illetve annak legalább az árvára eső részét – átutalták-e, illetőleg a kedvezményezett hozzátartozó vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek az átutalását – a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint – kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

Ha az átutalást a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint kezdeményezték, a nyugdíj összegének kiszámítása a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés teljes figyelmen kívül hagyásával, az általános társadalombiztosítási szabályoknak megfelelően történik.

Az előbbiek szerint kiszámított nyugdíjnak azonban csak a 75 %-a állapítható meg az elhunyt saját jogú nyugellátásaként, ha a tagdíjátutalás elmarad. Ez esetben ennek a 75 %-os mértékű nyugdíjnak a 30 %-a (teljes árva esetében 60 %-a) lesz az árvaellátás összege.

A magánnyugdíj pénztári tag halála esetén a hozzátartozói nyugdíj megállapításakor a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés hol és hogyan kezdeményezhető illetve meddig igazolható?

A hozzátartozó, mint kedvezményezett, a jogszerző egyéni számláján lévő összeg reá eső részét a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutaltathatja. Az átutalást a magánnyugdíjpénztárnál írásban kell kezdeményezni. A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak

Az árvaellátást az erre a célra rendszeresített ONYF.3515-275/B, nyugdíjasként elhunyt jogszerző esetén a KET-330-377/1. jelű nyomtatványon kell igényelni.

Csatolandó iratok:
* halotti anyakönyvi kivonat,
* a gyermek születési anyakönyvi kivonata,
* szükség esetén iskolalátogatási bizonyítvány,
* illetve a beteg gyermek egészségi állapotát igazoló 3 hónapnál nem régebbi szakorvosi igazolás.

2005. november 1-jétől fokozatosan lehetőség nyílik a nyugdíjigény elektronikus úton történő előterjesztésére is. Az erről szóló részletes szabályokat illetőleg az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Aktív korú jogszerző esetén, az előbbi iratokon túl a jogszerző szolgálati idejére vonatkozó okmányokat is mellékelni kell.

Kiskorú ügyfél esetében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az érdemi határozatot 15 napon belül hozza meg.

Jogszabályok:
* 1997. évi LXXXI. törvény 54. § - 57. §
* 168/1997.(X.6.) Kormányrendelet 63/C.§ - 64/C.§
* 1997. évi LXXXII. törvény 29. § (1)-(2) bekezdés. (Mpt.)

2006. február 20.

Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

Előző oldal Előző oldal
© halmaz.hu