Árvaellátás

A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy két feltételrendszeren nyugszik. Vagyis a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerzõ és a kérelmezõi oldalról is teljesülnie kell. A jogszerzõi oldalról elõírt feltétel, hogy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idõvel rendelkezzen az elhalt. Nyugdíjjogosultsággal rendelkezõ személy az is, aki sajátjogú nyugellátásban részesült a halál idõpontjában.

Ki jogosult árvaellátásra?

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ide értve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élõk egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésbõl származó gyermeket is -, akinek szülõje a haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.

Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának is, ha õt az elhunyt saját háztartásában eltartotta és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Jár-e árvaellátás az örökbefogadott gyermek vér szerinti szülõje jogán?

Amennyiben a vér szerinti szülõ halála az örökbefogadás után következik be, az örökbefogadott gyermek a vérszerinti szülõje után nem kaphat árvaellátást, kivéve, ha a gyermeket a vérszerinti szülõ házastársa fogadta örökbe.
Ha a vérszerinti szülõ jogán már árvaellátásban részesülõ gyermeket fogadják örökbe, az árvaellátás továbbra is jár.

Árvaellátásra jogosultság szempontjából van-e különbség a korábbi házasságból vagy korábbi élettársi együttélésbõl származó gyermek és a vér szerinti gyermek között?

Akkor nincs, ha a gyermeket házasságban vagy élettársi közösségben együtt nevelték a szülõk, élettársak.
Árvaellátásra jogosultság szempontjából nevelt gyermeknek minõsül a házastársi, élettársi közösségben együtt élõk egy háztartásban közösen nevelt gyermeke, akit a házastárs, élettárs a házasságba, élettársi közösségbe vitt.

Rokkantság címén az árvaellátás milyen esetben állapítható meg?

Rokkantság címén akkor állapítható meg az árvaellátás, ha:

• a szülõ elhalálozása a gyermek 16. (illetõleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a 25.) életévének betöltése elõtt következett be és a gyermek ekkor már rokkant volt,
• továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszûnése elõtt megrokkan.

Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a rokkantság tartamára jár.

Érinti-e az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülõje házasságot köt?

Nem, az árvaellátást ezek a tényezõk nem befolyásolják.

Az árva részére mely idõponttól lehet megállapítani az árvaellátást?

Legkorábban a jogszerzõ halála napjától.

Hány éves korig jár az árvaellátás?

Az árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig folyósítható. Abban az esetben, ha a gyermek a jogosultság megszûnése elõtt megrokkan, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti.

Pl: 1988. március 11-én született gyermek befejezte az általános iskolai tanulmányait, jelenleg dolgozik, részére az árvaellátás a 16. életév betöltéséig járt.

A 16. életév betöltését követõen milyen iskolai tanulmányok folytatása esetén jár az árvaellátás?

Akkor állapítható meg és folyósítható az árvaellátás, ha az árva az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy 25 évesnél fiatalabb, és a felnõttoktatás keretében folytat tanulmányokat. Közömbös, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsõfokú oktatási intézményben folytatja a gyermek.

(A tanulmányok címén történõ jogosultság megállapításánál az a döntõ, hogy a képzést nyújtó intézmény oktatási intézménynek minõsül-e.)

A magántanulóként folytatott tanulmányok idejére, de legfeljebb az árva 25. életévének betöltéséig az árvaellátás akkor jár, ha az iskola igazolja, hogy a gyermek betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt kényszerül e sajátos módon tanulmányokat folytatni.

Felnõtt oktatás keretében folytatott tanulmányok alatt a nappali oktatási munkarend szerint szervezett képzés idejét kell érteni a felnõttképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával. Ha a felnõttképzés, illetve a felnõttképzést végzõ intézmény minõsítése kérdésében vita merülne fel, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium véleménye az irányadó. Természetesen az ilyen tanulmányokat folytató árva is a 25. életévének betöltéséig kaphatja az árvaellátást.