6. Mennyire szükséges moderálással, PR –es szakmai koordinációval felügyelni a nyitott kommunikációs csatornát?

A megjelenõ írások akkor hitelesek, ha természetesek. Nem szerencsés, ha egy külsõ vagy belsõ PR-os azokat átszerkeszti. Ugyanakkor meg lehet adni olyan alapelveket, amiket a blogot íróknak érdemes követni, de semmiképpen nem javaslom, hogy ezek az alapelvek szabályokká, fõleg nem túl szigorú szabályokká váljanak.

A bloghoz tartozó kommentek már érdekesebb probléma: mindenképpen javaslom azok felügyeletét, de itt elõre lefektetett és következetesen betartott szabályok mentén. Minél kevesebb dolgot tiltsunk, és a jogos kritikákat semmiképpen ne töröljük! A gyalázkodást, az esetleges cégtitkokat vagy személyiségi jogokat érintõ hozzászólásokat viszont - véleményem szerint - lehet és kell törölni, de egy a bloghoz tartozó policyban erre fel kell hívni a figyelmet.

7. Mennyire tartja szerencsésnek a magyar politikusok kampány elõtti blogolását, szakmai szempontból milyen kifogások, kritikák fûzhetõek a blogos megnyilvánulásokhoz?
Mire kell figyelmet fordítani ebben az esetben?

Nem lenne szerencsés általánosítani a politikus blogokat. A blog az elkövetkezõ években egyre inkább teret fog nyerni a mindennapok politizálásában, és a mostani felfutás után kialakul egy olyan politikusi réteg, akiknek természetes lesz ez a mûfaj. Már most is vannak olyanok, akik nem néhány hete irogatnak csak blogot, és persze van sok olyan, aki láthatólag divatból vagy PR tanácsadó hatására kezdet el blogolni.

Az alapvetõ hiba, amit elkövetnek, az a blog mint webnapló használata. Elsõsorban a leíráson, a megmondáson van a hangsúly és nem a közösségen, a párbeszéden.

A politikus blogok egy nagyon fontos dologban eltérnek a céges blogoktól. Míg a céges blog esetében a blog írója a cége hírnevét építi, addig a polblogoknál az író saját magát kell, hogy „építse”. Ez pedig még fokozottabb hitelességet és még nagyobb odafigyelést, ráfordított idõt igényel.

8. Szakmai szempontból hitelesek tudnak-e lenni a cégvezetõi, politikusi blogok?
Befolyásolhatják egy választás kimenetelét, vagy egy márkához való elkötelezõdést?

A jó blogok szakmailag is hitelesek. A politikus is tud a saját szakterületérõl írni, és a politikusi munka is van olyan érdekes és összetett, hogy egy blog témájává válhat. A cégvezetõi blogok hitelességét pedig a leírtak és a valóság - a cég mûködése maga - közötti konzisztencia adhatja meg. Tehát igen, lehetnek hitelesek.

Ugyanakkor a blogok nem a direkt befolyásolás eszközei, így az alapvetõ preferenciák megváltoztatására nem alkalmasak.

9. Kommunikációs, PR szempontból hogyan elemezné az egyik leglátogatottabb politikusi blogot, Gyurcsán Ferenc blogját?
http://blog.amoba.hu/blog-2.php?oid=T01a2a7e3a104d9863919db4b3afc660

Nagyon merev, katonás ez a blog. Szigorúan ragaszkodik a napi egy bejegyzéshez, azok alapvetõen hasonló sémára épülnek, ha nincs valamikor bejegyzés, vagy nem idõben érkezik az újabb, akkor még elnézéskérést is olvashatunk. A bejegyzések sokszor túl hosszúak, véleményem szerint a kevesebb több lenne.

Én mindenképpen lazítanék ezen a kereten, lehetne naponta akár 2-3 bejegyzés is, változó idõközönként, lazábban, rövidebben.

Sokkal több karakteres véleményre és kevesebb kifejtésre lenne szükség. Kicsit szerepzavart is érzek (persze látom az okát): hol a családról, hol a politikáról akar szólni. És persze megvan minden hollywood-i kellék: kisgyerek, kutya, „szeretlek apa” motívum az egyik oldalon, és a macsó, de családszeretõ, mindig tetrekész hero a másikon.

Olyan nagyon mû.

Ugyanakkor a tartalom, a megvalósítás profi, tényleg szól valamirõl, általában nem csalódás elolvasni a napi adagot.

Hogy ez ellentmondás lenne? Nem az, hiszen az írások jók, csak éppen nem a blog mûfajába sorolnám (márha egyáltalán létezõnek tekintjük ezt a mûfajt). Ez egy napló, a szó eredeti értelmében.

Így hiányoznak az élõ hivatkozások (linkek), a direkt reagálások egy-egy külsõ írásra (blogra, természetesen), nekem nagyon hiányzik a regisztráció nélküli kommentezés.
És ami az egészben nincs meg: a spontaneitás.

Ugyanakkor a kommunikációs célját eléri, hiszen az olvasók nagy része nem tudja, milyen az „igazi” blog. A szövegek közvetlensége, a valóban beleadott extra tartalmak hasznosak, és segítik erõsíteni azt a képet, amit a Gyurcsány-csapat építget. Véleményem szerint a jelenlegi legprofibb politikai kommunikáció az övék, jobb, mint az MSZP-é és sokkal jobb, mint más pártoké: tartalmas és láthatólag átgondolt, egy koncepció mentén felépülõ.

10. Mit gondol a céges, cégvezetõi blogolás mikorra terjed el hazánkban? Milyen a blogoláson túlmutató internetes kommunikációs eszközök segíthetik jövõben a cégek és politikusok marketingkampányát? (Nyugati példák, eszközök.)

Az idei évben a blogolás közismertté válása - elsõsorban a választási kampány felfokozott polblog hangulatában és az új profi blogszolgáltatások beindulása következtében - már elkezdõdött. Így az érdeklõdés érezhetõen nõtt, ezért is várom azt, hogy az üzleti blogok területén is áttörést hozhat az idei év. Ehhez nagy lökést adna, ha néhány közismert cégvezetõ elindítaná saját blogját.

A piac néhány szereplõje (blogszolgáltatók és kommunikációs szakemberek) együttesen is tesznek azért, hogy az üzleti blogolás nagyobb teret nyerjen.

A blogon kívül az egyéb interaktív megoldások azok, amik a kampányokban megjelenhetnek. Egyrészt a blogok olyan fajtái, ahol hanganyagokat illetve videoanyagokat kapunk, másrészt az rss technológia nagyobb elterjedése várható.