Tényszerûen a Nemzeti Civil Alapprogramról - Göncz Kinga sajtóközleménye

Az elmúlt napokban számos cikk foglalkozott a különbözõ médiumokban a Nemzeti Civil Alapprogram helyzetével, melyekben az a félelem fogalmazódott meg, hogy veszélybe került az NCA 2005. évi forrása; hogy bürokratikus a pályázati eljárás és késnek a kifizetések; mindezek pedig civil szervezetek tízezreit hozzák lehetetlen helyzetbe. A civil világból érkezett emberként is érzékenyen figyelek minden hírre, a civilek személyes vagy más módon történõ megkeresésére, de a kormány NCA-ért felelõs tagjaként is kötelességemnek érzem, hogy reagáljak ezekre a félelmekre.

Nincs veszélyben Az NCA forrása! Minden nehézség és kormányzati megtakarítási törekvés ellenére az NCA 2005. évi forrása nincs veszélyben. A költségvetési törvény a Nemzeti Civil Alapprogram tevékenységére 7 milliárd forintot tervezett, és ezt biztosítani is fogjuk, sõt, ha magasabb lesz az ez évi szja 1 %-os felajánlás, akkor a növekmény összegét is! A költségvetési törvény ugyanakkor két megszorítást ír elõ minden költségvetésért felelõsnek: tartalékképzési és maradványképzési kötelezettséget. Az elõbbi annyit jelent, hogy az összeg 10 %-át tartalékként kell kezelni – ez 700 millió Ft), a maradványképzés pedig azonos a 2004. év december 31-i maradvány nagyságával (ez az NCA-nál 2,3 milliárd forint). A tartalék a költségvetés megfelelõ alakulása esetén felszabadítható, a maradvány pedig 2006 elsõ hónapjaiban kötelezõen kifizetendõ.

Ezeket a kötelezettségeket, amelyek a költségvetési törvényben fogalmazódtak meg, az NCA szervezetei is ismerték: a Tanács számolt a 10 %-os tartalékképzéssel (azért lett a felosztható pályázati keretösszeg 5,7 milliárd forint, mert a rendelkezésre álló összegbõl levonták a tartalékot, valamint a mûködési költségeket), júniusban pedig a 2,3 milliárd forint maradványképzési kötelezettség tudatában döntött a támogatások kifizetésének idõbeni ütemezésérõl, vagyis hogy a 2,3 milliárdos maradványt 2006 elején kapják meg a pályázók. Miután a támogatások felhasználásának határideje – ha ezt a kollégium igényelte – 2006. május 31., a támogatások hasznosítása nem okozhat problémát. A kollégiumok tehát a teljes, az 5,7 milliárd forint pályázati keretrõl tehették közre felhívásaikat (a 11 kollégium közül csak 2 kollégium tartott vissza némi összeget), és a teljes keret odaítélésrõl döntöttek.

A közpénzek szabályszerû felhasználása mindannyiunk közös érdeke. A kollégiumok 2005. március 31-én tették közzé pályázati felhívásaikat, a postára adási határidõ május 2. volt. Ezután kezdõdhetett meg 12 685 pályázat feldolgozása (ez másfélszerese a tavalyi elsõkörös pályázatoknak), amelybõl 9 427 darab, tehát közel háromnegyede (!) formai hibás volt, ezek közül 830 darab olyan súlyos, hogy el kellett utasítani. 8.597 pályázatot a kezelõszervezet – a Magyar Államkincstár – hiánypótlásra adott vissza. A hiánypótlás intézményét éppen a civil szervezetek kezdeményezésére tettük lehetõvé a kormányrendelet módosításával – amely számos más egyszerûsítést is tartalmazott, ennek ellenére is ilyen arányú a formai hiba – és ez ugyan módot adott a javításra, de legalább 20-30 nappal húzta el a döntéshozatal idõszakát. Így a Kollégiumok 2005. június 23. - július 8. között döntöttek a támogatások odaítélésérõl, és ez bõven belül van azon a 90 napon, amit a pályázatok benyújtásától számítva az NCA szabályzata elõír. A kollégiumi döntések felterjesztésére és a minisztériumon belüli jóváhagyásra további 45 napon belül kell sort keríteni, ezek is határidõben megtörténtek. A Magyar Államkincstár szervezetei a napokban kezdik meg a támogatottakkal a szerzõdések megkötését (kivéve a Dél-alföldi Kollégiumot, ahol kifogást jelentettek be a kollégiumi döntés ellen, és ennek kivizsgálása folyamatban van). Ez a civil szervezetek számára bürokratikusnak és hosszadalmasnak tûnhet, de az NCA forrása közpénz, amelynek felhasználása szigorú szabályok szerint történhet. A köz joggal kéri számon a szabályszerûséget és a nyilvánosságot. A lassúsághoz még egy körülmény: a tavalyi 6,1 milliárd forint támogatásból 2,2 milliárd forinttal még nem számoltak el szabályszerûen a civil szervezetek! Márpedig az NCA-törvény szerint az a szervezet, amely az elõzõ NCA-támogatással nem számol el, az újabb megítélt támogatását nem kaphatja meg, sõt bizonyos esetekben további két évre kizárja magát a támogathatók közül.

Milyen arányú az NCA-támogatás a civil szervezetek mûködési költségeiben? Tisztában vagyok vele, hogy sok – fõleg kisebb – civil szervezetnek nehéz a helyzete. Érvelhetnék azzal – ami igaz egyébként –, hogy a klasszikus civil szervezetek összbevétele tavaly meghaladta a 400 milliárd forintot, s hogy a tavalyi 6,1 milliárd forintos NCA-támogatás ennek az 1,5 %-a, de nem teszem, mert tény, hogy vannak olyan kis civil szervezetek, amelyeknek a léte valóban ettõl a támogatástól függ. Ugyanakkor fontos lenne, hogy a civil szervezetek megpróbáljanak támaszkodni a helyi erõforrásokra, vállalkozók stb. támogatására. Ilyen együttmûködésre egyre több jó példa van, s ezek a támogatások nem bürokratikus módon érkeznek, rugalmasak.

Természetesen nem hiszem azt, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram mûködése hibátlan, tudom, hogy sok a javítanivaló (a pályázati kritériumok világossá tétele, a döntések átláthatóságának és objektivitásának erõsítése, a döntéshozók összeférhetetlenségének szigorítása, a bürokratizmus további csökkentése) de az NCA 2005. évi forrása, pláne több ezer civil szervezet sorsa nincs veszélyben. Ha így volna, én lennék az elsõ, aki minden rendelkezésemre álló lehetséges eszközzel – ahogy eddig is tettem – ez ellen fellépnék.

Budapest, 2005. augusztus 29.

Dr. Göncz Kinga
ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter

Forrás: ngo.hu